A Magyar Lízingszövetség első idei jelentéséből kiderül, hogy a 2008-as év óta nem látott rekord negyedévet zártunk, hiszen összesen 196,68 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, mely 19,5%-os növekedés a 2022-es adatokhoz képest – mindamellett, hogy a szerződött darabszám 12,5%-kal, 15,641 darabra redukálódott, amely még a 2016-os szintet sem közelíti meg. A tőkekintlevőség ennek ellenére tulajdonképpen a duplájára, 2 042,23 milliárd forintra növekedett.
A szerződésenkénti kihelyezés 2021-ben még átlagosan 9,2 millió, míg idén már 12,5 millió Forintra rúg. A szakemberek a csökkenés okát pedig az eszközök nagyfokú áremelkedésének, a magas kamatköltségeknek és természetesen az inflációnak tudják be és a piac állása szerint szintén nem látják derűsen az éves prognózist sem.
A képzeletbeli listát a zárt (43,7%) és a nyílt (34,8%) végű, pénzügyi lízingkonstrukciók vezetik a hazai piacon, így ebben nem történt lényegi változás, hiszen ezek mellett az operatív lízing (vagyis tartós bérlet) csak 10%-ot tesz ki.
Ezen szolgáltatások célcsoportjait tekintve még mindig a KKV partnerek (77,5%) vannak többségben, akiket a nagyvállalatok követnek 14%-kal, akikkel szemben az állami szereplők elhanyagolhatóak, a lakossági ügyfelek folyamatos visszaszorulása mellett (4,7%).
Eszközkategóriák szerinti eredmények
„A teljes hazai lízingpiac 74,5%-át a járműfinanszírozás adja, amelyből 49%-ot a személygépkocsi, kishaszon és motor, 23,5%-ot pedig a nagyhaszonjárművek képviselnek. A fennmaradó 25,5%-on pedig a további, mezőgazdasági, építőipari, IT és egyéb eszközök osztoznak. Ez a megoszlás nagyjából megegyezik az európai piacra jellemző arányokkal. Az új személygépkocsik piacán 3% növekedést sikerült elérni finanszírozott összegben, viszont ezzel párhuzamosan nemcsak a volumen, hanem a penetráció, azaz a lízing részesedése is fokozatosan csökkent. Míg ez a korábbi években elérte a 35-40%-ot, 2021-ben az arány már csak 26,5 % volt, 2023-ra pedig 19%-ra zuhant le. Az egy szerződésre jutó kihelyezés értéke a személyautók esetében 2 év alatt 6,2 millió forintról 7,9 millió forintra emelkedett.” – nyilatkozta a Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László,
A flottapiac trendjei továbbra is a 2019. óta tartó darabszám csökkenést mutatják, a 2023-as első negyedévi, 19,607 milliárd forintos finanszírozott összeg dacára (2022. első negyedév: 14,047 milliárd forint), hiszen tavaly ilyenkor 2 826 darab, idén pedig 2 677 db volt az új járművek száma. Szintén jellemző, hogy a cégek az emelkedő árak többletköltségei miatt visszamonják rendeléseiket.
A támogatott konstrukciók
A lízingpiac formálásában idén is nagy szerepe van az állami támogatásoknak.
Az NHP programokat követően tulajdonképpen két főbb szereplő maradt a támogatásban: az EXIM Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Lízing Max+. Ezekben nagy szerepet játszik a kishaszonjárművek kategóriája, hiszen a személygépkocsik egyáltalán nem támogatottak. Az EXIM Bank ebben az évben is meghirdetett pályázatának kerete is gyorsan lehívásra került: ez első körben 35 milliárd forintban merült ki, melyet később még 15 milliárddal egészítettek ki. A Széchenyi Lízing Max+ Program viszont a KAVOSZ információi szerint folytatódik.
Várható változásokra a piacon
„Az infláció várható csökkenése és a forint árfolyamának stabilizálódása remélhetőleg pozitív hatással lesz a lízingpiacra is, bár ennek ellenére akár kétszámjegyű áremelkedésre is számíthatunk még az idén. Emiatt az elmúlt hónapokban több gyártó is átállt arra, hogy euróban szerződik, vagy az euróhoz indexálja az árat, ami hozzájárult ahhoz, hogy az euro-alapú finanszírozások részaránya folyamatosan növekedjen, hiszen ennek kamatszintje jóval kedvezőbb. Jelenleg ez a megoldás gyakorlatilag minden eszközkategóriában elérhető az eurós bevétellel rendelkező vállalati ügyfelek számára.” – mondta Kőszegi László.
Forrás: lizingszovetseg.hu
